Az első találkozás:
Polli édesanyja keresett meg, mert aggódott lánya szorongása miatt és szeretett volna alternatív megoldásokat is kipróbálni a szakemberek munkája mellett. Polli édesanyja elmondta, hogy lánya rövid időn belül több traumát is átélt, ami jelentősen megviselte.
Az első benyomások:
Amikor Polli először megérkezett hozzám, nagyon visszahúzódó és szinte elutasító volt. Édesanyja kérésére jött el hozzám. Az első beszélgetésünk inkább kérdezz-felelekre hasonlított. Polli rövid, egyszavas válaszokat adott, és testtartása is zárkózottságot sugallt. Látszódott és érződött a szorongás, a bizalmatlanság.
Elmagyaráztam neki, hogy mivel foglalkozom és hogyan dolgozom. Megnyugtattam, hogy ha nem akar beszélni, akkor sem gond, mert a foglalkozások anélkül is végezhetők. Polli végül úgy döntött, hogy kipróbálja a módszeremet.
A kezdeti eredmények:
Az első találkozó végére érzékelhető volt a kölcsönös szimpátia, és csökkent az ellenállás, a bizalom is kialakulóban volt. Megnyílt a lehetőség további találkozókra. A következő alkalomkor Polli már egy fokkal nyitottabb volt, és nagyobb hajlandóságot mutatott az együttműködésre.
A fejlődés:
A további foglalkozások és beszélgetések során Polli egyre jobban megnyílt. Elkezdte megosztani velem az átélt eseményeket, érzelmeit és tapasztalatait. Az eleinte szorongó, alig kommunikáló lányból fokozatosan egy kevésbé szorongó, magabiztosabb, és láthatóan életvidámabb, bizalommal telibb fiatal lány lett.
A lehetőségek:
Bár még a folyamat nem zárult le, mégis már most is inspiráló Polli története. Fontos megjegyezni, hogy a fejlődés törékenyebb, és kisebb stresszek esetleg átmenetileg egy kissé visszavethetik. Azonban Polli kitartása és eltökéltsége reményt ad arra, hogy továbbra is sikeresen haladjon előre.
Miért lehet fontos ez a történet?
Polli története azt mutatja, hogy a szorongás kezelhető, és a belső béke, a magabiztosság elérhető mindenki számára.
Itt vagyok, hogy segítsek azoknak, akik hasonló kihívásokkal küzdenek, és támogatást nyújthassak az úton Önmaguk felé.